5. A revizionisták állítása: Egyetlen iratot sem találtak Hitler aláírásával, amely a zsidók kiirtását rendelte volna el.

---

Örvendetes fejlõdés, hogy a Holocaust Promotion Lobby elismeri, hogy tényleg nem volt egy vezéri parancs sem, amely a zsidók meggyilkolását rendelte volna el. A revizionisták saját érdemüknek tekintik, hogy ez a megállapítás ma általánosan elismertté lett.

Az 1988-as Zündel pernél a védõügyvéd, Douglas Christie, a következõ fóliát tette a vetítõgépre:

A zsidók állítólagos kiirtása.

Nincs rá parancs Nincs rá terv Nincs rá költségvetés Nincs rá fegyver (Egy szakértõ sem mondta ki: Ez volt az a gázkamra, amelyben embereket öltek meg) Nincsenek hullák (Nincs boncolási adat, amely azt mondaná, hogy ez egy olyan ember teste, akit mérgezõ gázzal öltek meg.)

... erre az állítólagos tömeges kiirtási akcióra!

Hogy egy ilyen parancs létezett, azt évtizedekig állították és sok ember hisz még ma is benne. Dr. Raul Hilberg, ismert mint a 'holokauszt pápája´, mert õ írta az 'Európai zsidók kiirtása' c. könyvet (gyakran nevezik holokauszt-bibliának), akit sokan mint a holokauszt-kérdések elsõszámú szakértõjeként tisztelik, végülis saját álláspontját egy kissé közelebb hozta a tényekhez, hála a revizionisták fáradozásának:

'Az Európai zsidók kiirtása' c könyvének 1961-es kiadásaban azt írja, hogy Hitlernek két ilyen parancsa volt. (Hilberg, Raul, The Destruction of the European Jews, Quadrangel, Chicago, 177. oldal)

Az 1985-os Zündel perben még mindig az volt a véleménye, hogy voltak ilyen parancsok. Nem fogja 1961-ben írt könyvét kijavítani.(Barbara Kulaszka, 1988, 851-852 oldal).

Röviddel a perbeli nyilatkozata után az 1985-ben megjelent kiadásból eltávolított minden utalást a Hitleri parancsra. (Raul Hilberg, "Az Európai zsidók kiirtása", Holmes & Meyer, New York 1985, 402 o., Valóban 6 millióan haltak meg? Barbara Kulaszka, 112-113 oldal).

Ebben az új kiadásban a Hitler parancsra egy lábjegyzet utal a következõ szöveggel:

"Így nem egy bizonyos tervet viteleztek ki, hanem egy bizonyos lelki tartás állt elõ -egy megfoghatatlan megegyezés, amelyet egy szétágazó bürokrácia vitt tovább." (Valóban 6 millióan haltak meg? Barbara Kulaszka, 112-113 oldal).

"Ez azt is jelenti, hogy bólogattak és egymásnak kacsintottak?" kérdezte Zündel védõje, Douglas Christie az 1988-as perben. Mi hagyjuk, hogy az olvasó tippeljen.

A nácik tényleg egymás fülébe súgták, hogy hogy kell zsidók millióit megölni? Hihetõ ez? Igen, pont annyira, mint az, hogy a húsvéti nyuszi létezik!

Még a holokauszt-történész, Christopher Browning is úgy fogta ezt föl, mint egy lényeges változtatást Hilberg mûvének történelmi értelmezésében. Úgy beszélt kollégájáról, mint a 'Revideált Hilberg'-rõl. (The Revised Hilberg, Simon Wiesenthal Annual, Volume 3, 1986) .

Idõközben barát és ellenség egységes álláspontot foglal el eltekintve azoktól, akik még mindig nem fogták föl, hogy nem volt vezéri parancs.

Vessünk még egy pillantást a lázító 'végmegoldás' szóra.

Természetesen igaz, hogy a 'végmegoldás' szót a zsidókkal kapcsolatban használták. Igen, és akkor mi van? Mit bizonyít ez? Ennek ugyanaz a jelentése mint a 'kiirtásnak'? A munkanélküliség problámájának 'végmegoldás'-a azt jelenti, hogy a kormány elhatározza, hogy minden munkanélkülit elpusztít?

A háború idején Kanadában a japánokra lakalmazták a "final solution" kifejezést- de senki sem állítja, hogy Kanada az ázsiaiakat ki akarta volna irtani.

Egy nemrég adott dokumentumfilmben amely a japán eredetû kanadai polgárokkal szemben alkalmazott politikáról szólt, okmányokat mutattak a háború idejébõl, amelyek a 'japániprobléma' 'végmegoldás' -áról beszéltek - ezek áttelepítést, az állampolgárság elvételét és a japánok deportálását Kanadából Japánba jelentette. Pontosan ez volt Németország politikája a zsidókkal szemben, sõt szinte ugyanazokból az okokból. Az ország hadiállapotban volt és a zsidókat szubverzívnak és haderõbontónak tekintették, éppúgy, mint ahogy a Kanadai hadi erõfeszítések háttere elõtt a japánok szubverzívnek tûntek.

A német politika sokkal kevésbé volt rasszista, de természeténél fogva sokkal ideológikusabb mint a kanadai. Valójában és bizonyíthatóan zsidók tízezrei éltek és dolgoztak Németországban a háború alatt a koncentrációs táborokon kívül, még Hitler fõvárosában, Berlinben is. Ezek egyike volt a híres rabbi és cionista vezér, Leo Beck, egy 1943-ban mûködõ rabbi.

Ha Ön ebben kételkedik, nézze meg az 1943-as berlini telefonkönyvet!