4. A revizionisták állítása: A Harmadik Birodalom hivatalos politikája a zsidókkal szemben a kivándorlás volt és nem a megsemmisítés.
Igaz az, hogy Hitler a zsidókat a német nép 'befolyási övezetébõl' el akarta távolítani. Az ország háborúban állt- olyan háborúban, amelyrõl sokan úgy látták, hogy abba nemzetközi zsidó bankárok heccelték bele a résztvevõket . A zsidóságról úgy gondolták, hogy 'bomlaszt', nemcsak gazdaságilag hanem fajilag és kultúrálisan is.
Akkoriban a 'parizita' szót használták. (Amerikában egy nemzeti szocialistát sokszor "scum bag"-nak neveznek, amely szabadon fordítva egy darab szemetet jelent. Ha meg akarják látni, hogy hogy néz ki ma a nemkívánt egyének üldözése és démonizálása, akkor nézzék meg: http://www.web.apc.org/~ara/zundel_r.gif ).
Hitler Németországa abban a követelésében szilárd volt, hogy a zsidókat ne ismerje el mint Németország egy részét, mert õk egy etnikailag egységes társadalom létrehozására nézve, ahogy azt Hitler kivánta, károsnak tûntek. A vezér nem akarta a zsidókat a látterében megtûrni. Nem kedvelte õket.
De itt vége a történetnek. Meglepõ, hogy Talmudi szócsavarások és tekerések még mindig néhány embert odáig visznek, hogy az 'áttelepítést' és 'evakuálást' hirtelen a 'kiirtás' kódszavának tartják.
Mindezt a Zündel perek részletesen megtárgyalták és örökre a per aktái közé tették! Egy egyszerû kutatás ebben az irányban megspórolt volna nizkornak sok fölösleges fáradságot.
Hogy pontosabb legyek: A két Torontói Zündel per kapcsán Himmler poseni beszéde hosszas analízis tárgya volt. Pontos részleteket szállitottak német politikatudós, Udo Walendy és Dr. Robert Faurisson nyilatkozatai, továbbá Browning, a brit történész, David Irving és Mark Weber nyilatkozata a második perben 1988-ban. (Lásd Barbara Kulaszka könyvét).
A Holocaust Promotion Lobby újra meg újra azoknak olvasóknak a naivitására számít, akik nem vizsgálják meg a tényeket és elhiszik, hogy az 'áttelepítést' és 'evakuálást' m ásként értelmezték.